![\"\"](\"http:\/\/jeli.sr.epss.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/03\/earth-ionosphere-waveguide-1024x1000.png\")
<\/figure>\n\n\n\nEbben a t\u00e9rr\u00e9szben, amely tulajdonk\u00e9ppen egy g\u00f6mbh\u00e9j, az eg\u00e9szen alacsonyfrekvenci\u00e1s r\u00e1di\u00f3hull\u00e1mok (kb. 100 Hz alatti frekvenci\u00e1kon) ak\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r is k\u00f6rbej\u00e1rhatj\u00e1k a F\u00f6ldet, miel\u0151tt az energi\u00e1juk h\u0151v\u00e9 alakul \u00e9s sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dik. E hull\u00e1mok k\u00f6z\u00f6tt bizonyos frekvenci\u00e1k k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n tov\u00e1bb megmarad a hull\u00e1menergia a rendszerben, mint m\u00e1s frekvenci\u00e1kn\u00e1l. Ez a rezonanciajelens\u00e9g alapja. Azok a frekvenci\u00e1k az \u00fan. rezonancia frekvenci\u00e1k, amelyekn\u00e9l a hull\u00e1menergia jellemz\u0151en tov\u00e1bb megmarad a rendszerben, mint m\u00e1s frekvenci\u00e1kon. Hogy egy rendszernek hol vannak a rezonancia frekvenci\u00e1i, az a rendszer (hull\u00e1mvezet\u0151) m\u00e9ret\u00e9t\u0151l \u00e9s alakj\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg.<\/p>\n\n\n\n
A F\u00f6ld-ionoszf\u00e9ra hull\u00e1mvezet\u0151 g\u00f6mbh\u00e9jon bel\u00fcl els\u0151sorban a vill\u00e1mkis\u00fcl\u00e9sek sor\u00e1n keletkeznek alacsonyfrekvenci\u00e1s r\u00e1di\u00f3hull\u00e1mok. (A vill\u00e1m minden frekvenci\u00e1n produk\u00e1l r\u00e1di\u00f3zajt, de a SR jelens\u00e9g vonatkoz\u00e1s\u00e1ban az alacsonyfrekvenci\u00e1s hull\u00e1moknak van f\u0151 szerep\u00fck.) A F\u00f6ld\u00f6n a zivatartev\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s a vill\u00e1maktivit\u00e1s is gyakorlatilag folyamatos. \u00c1tlagosan m\u00e1sodpercenk\u00e9nt 50-100 vill\u00e1mkis\u00fcl\u00e9s k\u00f6vetkezik be bolyg\u00f3szerte az akt\u00edv zivatarokban. A gyakori vill\u00e1ml\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a F\u00f6ld-ionoszf\u00e9ra hull\u00e1mvezet\u0151ben minden\u00fctt jelen van egy r\u00e1di\u00f3zaj, amelyben a rezonancia frekvenci\u00e1k k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n jellemz\u0151en nagyobb a hull\u00e1mok amplit\u00fad\u00f3ja, illetve az energi\u00e1ja\/intenzit\u00e1sa. Ebben a hull\u00e1mvezet\u0151ben a m\u00e9r\u00e9sek igazolt\u00e1k, hogy a legalacsonyabb rezonancia frekvenci\u00e1k 8 Hz, 14 Hz, \u00e9s 20 Hz k\u00f6r\u00fcl tal\u00e1lhat\u00f3k. \u00c9rz\u00e9kenyebb m\u00e9r\u00e9sek ezek f\u00f6l\u00f6tt kb. 6 Hz-enk\u00e9nt tov\u00e1bbi rezonanciacs\u00facsokat is ki tudnak mutatni (26 Hz, 32 Hz, stb.). Ezek az \u00fan. Schumann-rezonanci\u00e1k, amelyeket W.O. Schumann n\u00e9met kutat\u00f3r\u00f3l neveztek el, aki el\u0151sz\u00f6r adott sz\u00e1mszer\u0171 becsl\u00e9st az \u00e9rt\u00e9k\u00fckre.<\/p>\n\n\n\n A rezonanciacs\u00facsok helye (cs\u00facs frekvencia) \u00e9s nagys\u00e1ga (amplit\u00fad\u00f3 vagy intenzit\u00e1s) f\u00fcgg a glob\u00e1lis hull\u00e1mvezet\u0151 m\u00e9ret\u00e9t\u0151l, hogy mennyire kis vesztes\u00e9ggel tudja vezetni a r\u00e1di\u00f3hull\u00e1mokat, illetve a gerjeszt\u0151 hull\u00e1mforr\u00e1sok, azaz a vill\u00e1mokat produk\u00e1l\u00f3 zivatarok f\u00f6ldrajzi eloszl\u00e1s\u00e1t\u00f3l \u00e9s a kiv\u00e1ltott r\u00e1di\u00f3zaj forr\u00e1ser\u0151ss\u00e9g\u00e9t\u0151l is. Ez ut\u00f3bbit a vill\u00e1mok energikuss\u00e1ga hat\u00e1rozza meg.<\/p>\n\n\n\n Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a Schumann-rezonanci\u00e1k frekvenci\u00e1inak \u00e9s intenzit\u00e1s\u00e1nak elemz\u00e9s\u00e9vel k\u00f6vetkeztetni tudunk a F\u00f6ld-ionoszf\u00e9ra hull\u00e1mvezet\u0151 \u00e9s \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben a zivataros ter\u00fcletek tulajdons\u00e1gaira is. A glob\u00e1lis hull\u00e1mvezet\u0151 m\u00e9ret\u00e9t \u00e9s tulajdons\u00e1gait alapvet\u0151en a Napsug\u00e1rz\u00e1s hat\u00e1rozza meg, \u00edgy a SR jelens\u00e9g alkalmas n\u00e9h\u00e1ny \u0171rid\u0151j\u00e1r\u00e1si jelens\u00e9g, pl. a napkit\u00f6r\u00e9sek (flerek) f\u00f6ldi l\u00e9gk\u00f6rre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1nak a vizsg\u00e1lat\u00e1ra. A zivatarok kialakul\u00e1sa meteorol\u00f3giai t\u00e9nyez\u0151k f\u00fcggv\u00e9nye, amelyek hosszabb t\u00e1von a helyi \u00e9ghajlatra jellemz\u0151 el\u0151fordul\u00e1si \u00e9s intenzit\u00e1s statisztik\u00e1t mutatnak. Ebb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an a SR alkalmas az \u00e9ghajlat jellemz\u00e9s\u00e9re egy saj\u00e1tos vonatkoz\u00e1s, nevezetesen a l\u00e9gk\u00f6ri elektromoss\u00e1g n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n Tov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3k:<\/p>\n\n\n\n Schumann-rezonancia a Wikip\u00e9di\u00e1ban<\/a><\/p>\n\n\n\n Boz\u00f3ki Tam\u00e1s: A Schumann-rezonancia mint kutatott jelens\u00e9g \u00e9s mint kutat\u00e1si eszk\u00f6z<\/a><\/p>\n\n\n\n S\u00e1tori Gabriella: Schumann-rezonancia, mint glob\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1sok jelz\u0151rendszere<\/a><\/p>\n\n\n\n Az oldal tetej\u00e9re<\/a><\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n P\u00e9lda \u00e1bra:<\/p>\n\n\n\n Az \u00e1br\u00e1n angol nyelv\u0171 feliratok l\u00e1that\u00f3k a nemzetk\u00f6zi bemutathat\u00f3s\u00e1g miatt.<\/p>\n\n\n\n Az \u00e1bra c\u00edme azonos\u00edtja a m\u00e9r\u00e9si helyet \u2013 itt a Jeli Arbor\u00e9tumot \u2013 valamint a bemutatott m\u00e9r\u00e9si adatok felv\u00e9tel\u00e9nek a napj\u00e1t (\u00e9v-h\u00f3nap-nap). Minden \u00e1bra egy napi regisztr\u00e1tumot mutat be. A m\u00e1sodik sorban a m\u00e9r\u0151hely f\u00f6ldrajzi koordin\u00e1t\u00e1i olvashat\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n Az \u00e1br\u00e1n h\u00e1rom panel l\u00e1that\u00f3. A paneleken a v\u00edzszintes tengely k\u00f6z\u00f6s \u00e9s a vil\u00e1gid\u0151t tartalmazza (UTC). A vil\u00e1gid\u0151 gyakorlatilag a greenwichi-i t\u00e9li id\u0151nek felel meg. A K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pai id\u0151 = UTC + 2 \u00f3ra (ny\u00e1ri id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1s alatt, m\u00e1rcius utols\u00f3 vas\u00e1rnapj\u00e1t\u00f3l okt\u00f3ber utols\u00f3 vas\u00e1rnapj\u00e1ig) vagy UTC + 1 \u00f3ra (t\u00e9li id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1s alatt, okt\u00f3ber utols\u00f3 vas\u00e1rnapj\u00e1t\u00f3l m\u00e1rcius utols\u00f3 vas\u00e1rnapj\u00e1ig).<\/p>\n\n\n\n A fels\u0151 panel egy \u00fan. spektrogram. Ezen minden id\u0151ponthoz (a v\u00edzszintes tengely) egy f\u00fcgg\u0151leges sz\u00edn oszlop tartozik. A pontok az oszlop ment\u00e9n a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 frekvenci\u00e1j\u00fa jelkomponensek er\u0151ss\u00e9g\u00e9t jelzik sz\u00ednekkel a pirost\u00f3l a k\u00e9kig (az intenz\u00edvt\u0151l a gyeng\u00e9ig). Az \u00e1br\u00e1n a 0 Hz \u00e9s a 45 Hz k\u00f6z\u00f6tti jelkomponensek egym\u00e1shoz viszony\u00edtott er\u0151ss\u00e9g\u00e9t lehet meg\u00edt\u00e9lni. A spektrogram v\u00edzszintes sz\u00edn sorai azt mutatj\u00e1k, hogy egy adottfrekvenci\u00e1j\u00fa jelkomponens er\u0151ss\u00e9ge hogyan v\u00e1ltozott a nap folyam\u00e1n. Az \u00e1br\u00e1n a l\u00e9gk\u00f6ri m\u00e1gneses t\u00e9r f\u00f6ldfelsz\u00ednnel p\u00e1rhuzamos, azaz v\u00edzszintes ir\u00e1ny\u00fa er\u0151ss\u00e9ge (intenzit\u00e1sa) l\u00e1that\u00f3. A Schumann-rezonanci\u00e1k a k\u00f6rnyez\u0151 frekvenci\u00e1khoz k\u00e9pest intenz\u00edvebb, v\u00edzszintes s\u00e1vokk\u00e9nt jelennek meg a spektrogramon 8 Hz, 14 Hz, 20 Hz-n\u00e9l illetve 6 Hz-enk\u00e9nt magasabb frekvenci\u00e1kon is.<\/p>\n\n\n\n A k\u00f6z\u00e9ps\u0151 \u00e9s az als\u00f3 \u00e1br\u00e1n az els\u0151 h\u00e1rom Schumann-rezonancia (rezonancia m\u00f3dus) cs\u00facsfrekvenci\u00e1j\u00e1nak \u00e9s a hozz\u00e1tartoz\u00f3 jelintenzit\u00e1snak a napi v\u00e1ltoz\u00e1sa l\u00e1that\u00f3. Egy adott id\u0151pontban a spektrum els\u0151 h\u00e1rom rezonanciacs\u00facs\u00e1t \u00e9s a hozz\u00e1tartoz\u00f3 param\u00e9terek jelent\u00e9s\u00e9t az al\u00e1bbi \u00e1bra mutatja. <\/p>\n\n\n\n A 0 Hz (statikus komponens) fel\u00e9 k\u00f6zeledve (egyre hosszabb peri\u00f3dus\u00fa hull\u00e1mkomponensek) az \u00e1bra alj\u00e1n\u00e1l a jel intenzit\u00e1sa n\u00f6vekszik. Ez r\u00e9szben a m\u00e9r\u00e9si elektronika saj\u00e1t zaja (\u00fan. 1\/f t\u00edpus\u00fa zaj), m\u00e1sr\u00e9szt mesters\u00e9ges eredet\u0171 k\u00fcls\u0151 zajok is okozz\u00e1k, harmadr\u00e9szt itt az ink\u00e1bb m\u00e1r geom\u00e1gneses, nem vill\u00e1mokt\u00f3l ered\u0151 term\u00e9szetes jel er\u0151ss\u00e9ge is n\u00f6vekszik.<\/p>\n\n\n\n A m\u00e9rt jelek meger\u0151s\u00f6d\u00e9sei alkalmank\u00e9nt id\u0151szakosan tapasztalhat\u00f3k, ilyenkor a spektrogramon t\u00f6bb piros sz\u00ednt l\u00e1thatunk. A sz\u00ednk\u00f3d norm\u00e1l (elektrom\u00e1gnesesen nyugodt) k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek mellett mutatja j\u00f3l a SR frekvenci\u00e1kn\u00e1l a jelek kier\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Er\u0151sebb jelekn\u00e9l ezekkel a be\u00e1ll\u00edt\u00e1sokkal a SR strukt\u00fara nem l\u00e1tszik j\u00f3l, azonban ez nem jelent term\u00e9szeti katasztr\u00f3f\u00e1t. A term\u00e9szetes SR frekvenci\u00e1k \u00e9s intenzit\u00e1sok jelent\u0151s \u00e9s tart\u00f3s megv\u00e1ltoz\u00e1sa nem jellemz\u0151. Jeler\u0151s\u00f6d\u00e9sek el\u0151fordulhatnak (de nem felt\u00e9tlen jelennek meg) pl. viszonylag k\u00f6zeli (p\u00e1rsz\u00e1z km-en bel\u00fcli) zivatartev\u00e9kenys\u00e9g k\u00f6vetkezt\u00e9ben is. A jelek kisebb meger\u0151s\u00f6d\u00e9se a nappali \u00f3r\u00e1kban term\u00e9szetes jelens\u00e9g, amit a nappali ionoszf\u00e9ra alacsonyabban elhelyezked\u0151 als\u00f3 hat\u00e1ra okoz. Mesters\u00e9ges \u00e9s sz\u00e9les frekvenciatartom\u00e1nyt lefed\u0151 zavarok oka lehet a m\u00e9r\u00e9s k\u00f6zel\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u0151 elektromos motor vagy m\u00e1s berendez\u00e9s, de elektromos gy\u00fajt\u00f3gyerty\u00e1val (szikr\u00e1val) m\u0171k\u00f6d\u0151 benzinmotor is. A mesters\u00e9ges eredet\u0171 zavarok k\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151je, hogy hirtelen maradnak abba. Megjegyezz\u00fck, hogy a spektrogram 6 perces id\u0151felbont\u00e1sban k\u00e9sz\u00fcl \u00e9s az egym\u00e1s ut\u00e1ni adatsorok nem fednek \u00e1t egym\u00e1ssal. Egy \u00f3r\u00e1ban ez\u00e9rt 10 sz\u00edn oszlop jelenik meg \u00e9s a 6 percn\u00e9l r\u00f6videbb v\u00e1ltoz\u00e1sokat az \u00e1bra nem tudja megjelen\u00edteni. Az \u00e1br\u00e1n feh\u00e9r oszlopok vagy f\u00fcgg\u0151leges feh\u00e9r s\u00e1vok jelzik a r\u00f6videbb-hosszabb adatkimarad\u00e1sokat. Ezek oka lehet pl. a m\u00e9r\u0151rendszer meghib\u00e1sod\u00e1sa, de el\u0151fordulhat kimarad\u00e1s az id\u0151jel (GPS) v\u00e9teli probl\u00e9m\u00e1ja miatt is.<\/p>\n\n\n\n A k\u00f6z\u00e9ps\u0151 \u00e9s az als\u00f3 \u00e1br\u00e1n az els\u0151 h\u00e1rom Schumann-rezonancia (rezonancia m\u00f3dus) cs\u00facsfrekvenci\u00e1j\u00e1nak (als\u00f3 panel) \u00e9s a hozz\u00e1tartoz\u00f3 jelintenzit\u00e1soknak a napi v\u00e1ltoz\u00e1sa l\u00e1that\u00f3.<\/p>\n\n\n\n Egy adott id\u0151pontban a spektrum els\u0151 h\u00e1rom rezonanciacs\u00facs\u00e1t \u00e9s a hozz\u00e1tartoz\u00f3 param\u00e9terek jelent\u00e9s\u00e9t az al\u00e1bbi \u00e1bra mutatja.<\/p>\n\n\n\n A SR frekvenci\u00e1k v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak napi menete norm\u00e1l k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek eset\u00e9n (jelent\u0151sen nem v\u00e1ltoz\u00f3 ionoszf\u00e9ra, nincs k\u00f6zeli term\u00e9szetes vagy mesters\u00e9ges zajforr\u00e1s) jellemz\u0151 az \u00e9vszakra, \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 SR m\u00f3dusokban elt\u00e9r\u0151. A frekvenci\u00e1k v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t ilyenkor a F\u00f6ld\u00f6n a zivatartev\u00e9kenys\u00e9g eloszl\u00e1s\u00e1nak term\u00e9szetes napi v\u00e1ltoz\u00e1sa okozza, ahogy a zivataraktivit\u00e1s \u00e1ltal\u00e1ban k\u00f6veti a Nap f\u00f6ldi talppontj\u00e1t. A Nap a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9vszakokban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00f6ldrajzi sz\u00e9less\u00e9gen mozog a r\u00e1kt\u00e9r\u00edt\u0151 \u00e9s a bakt\u00e9r\u00edt\u0151 k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s elt\u00e9r\u0151 ar\u00e1nyban halad \u00f3ce\u00e1nok illetve sz\u00e1razf\u00f6ldek f\u00f6l\u00f6tt, ami a zivataraktivit\u00e1s jellemz\u0151 napi menet\u00e9nek m\u00f3dosul\u00e1s\u00e1ban \u00e9s \u00edgy a SR napi frekvenciamenetekben is megjelenik.<\/p>\n\n\n\n A SR glob\u00e1lis jelens\u00e9g. Egyetlen helyi m\u00e9r\u00e9s alapj\u00e1n nem \u00e1llap\u00edthat\u00f3 meg egy\u00e9rtelm\u0171en, hogy a jelek vagy a SR param\u00e9terek valamely megv\u00e1ltoz\u00e1sa glob\u00e1lis vagy csak helyi v\u00e1ltoz\u00e1sokat t\u00fckr\u00f6z. Ehhez a jeleket \u00f6ssze kell vetni m\u00e1s SR m\u00e9r\u0151\u00e1llom\u00e1sok adataival. Pl. a Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n Geofizikai Obszervat\u00f3rium (Nagycenk\/Fert\u0151boz)<\/a>, Tomsk<\/a>, Cumiana<\/a>, HeartMath<\/a><\/p>\n\n\n\n Az oldal tetej\u00e9re<\/a><\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n A SR m\u00e9r\u00e9st 2024 szeptember\u00e9ben telep\u00edtett\u00e9k a HUN-REN F\u00f6ldfizikai \u00e9s \u0170rtudom\u00e1nyi Kutat\u00f3int\u00e9zet<\/a> L\u00e9gk\u00f6rfizikai kutat\u00e1si egys\u00e9g\u00e9nek munkat\u00e1rsai a Jeli Arbor\u00e9tumba.<\/p>\n\n\n\n A m\u00e9r\u0151\u00e1llom\u00e1s l\u00e9tes\u00edt\u00e9se az NKFIH OTKA K1338824. sz. projektje<\/a> keret\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nt. A projekt c\u00e9lja vill\u00e1mok extr\u00e9m alacsonyfrekvenci\u00e1s sug\u00e1rz\u00e1s\u00e1n alapul\u00f3 \u00faj m\u00f3dszerek kidolgoz\u00e1sa a f\u00f6ldk\u00f6zeli t\u00e9rs\u00e9g elektromos folyamatainak megismer\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n A r\u00e1di\u00f3hull\u00e1moknak elektromos \u00e9s m\u00e1gneses ter\u00fck is van. A Jeli Arbor\u00e9tumban v\u00e9gzett el\u0151zetes felm\u00e9r\u00e9s alapj\u00e1n a SR jelens\u00e9g az arbor\u00e9tumban a m\u00e1gneses t\u00e9rben m\u00e9rhet\u0151 megb\u00edzhat\u00f3an. A F\u00f6ld-ionoszf\u00e9ra hull\u00e1mvezet\u0151ben terjed\u0151 alacsonyfrekvenci\u00e1s jelek a l\u00e9gk\u00f6ri m\u00e1gneses t\u00e9r f\u00f6ldfelsz\u00ednnel p\u00e1rhuzamos (v\u00edzszintes, horizont\u00e1lis) komponens\u00e9ben \u00e9szlelhet\u0151k a legjobban. A l\u00e9gk\u00f6ri elektrom\u00e1gneses t\u00e9r elektromos komponens\u00e9ben a SR jelens\u00e9get a Nagycenk melletti Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n Geofizikai Obszervat\u00f3riumban foly\u00f3 m\u00e9r\u00e9sekkel<\/a> \u00e9szlelik a kutat\u00f3k, ott azonban a m\u00e1gneses t\u00e9r helyi zajoss\u00e1ga miatt a m\u00e1gneses SR m\u00e9r\u00e9sek nem ki\u00e9rt\u00e9kelhet\u0151k. A Jeli m\u00e1gneses \u00e9s a Nagycenk melletti elektromos SR m\u00e9r\u00e9sek ez\u00e9rt egym\u00e1st kieg\u00e9sz\u00edtik.<\/p>\n\n\n\n A m\u00e1gneses teret v\u00edzszintesen elhelyezett, nagy menetsz\u00e1m\u00fa tekercsekkel \u00e9szlelj\u00fck, amelyek legink\u00e1bb a tekercs tengely\u00e9nek ir\u00e1ny\u00e1ban \u00e9rz\u00e9kenyek a m\u00e1gneses t\u00e9r v\u00e1ltoz\u00e1saira. A m\u00e1gneses t\u00e9r v\u00e1ltoz\u00e1sa \u00e1ramot induk\u00e1l a tekercsekben. Min\u00e9l nagyobb a menetsz\u00e1m, ann\u00e1l \u00e9rz\u00e9kenyebbek a tekercsek. Erre sz\u00fcks\u00e9g is van, mert a F\u00f6ld kv\u00e1zi-\u00e1lland\u00f3 m\u00e1gneses ter\u00e9n\u00e9l a SR jelek t\u00f6bb milli\u00f3szor kisebbek.<\/p>\n\n\n\n A teljes horizont\u00e1lis m\u00e1gneses teret k\u00e9t tekercs seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel m\u00e9rhetj\u00fck meg. A nyit\u00f3 oldalon l\u00e1that\u00f3, rendszeresen friss\u00fcl\u0151 \u00e1br\u00e1n a spektrogram a k\u00e9t tekercs jel\u00e9nek \u00f6sszeg\u00e9t, a v\u00edzszintes m\u00e1gneses t\u00e9r teljes intenzit\u00e1s\u00e1t mutatja a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 frekvenci\u00e1j\u00fa hull\u00e1mokra az id\u0151 f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n A k\u00e9t tekercset az \u00e9szak-d\u00e9li \u00e9s a kelet-nyugati ir\u00e1nyokban t\u00e1jolva helyezt\u00fck el n\u00e9h\u00e1ny 10 cm-re a f\u00f6ldfelsz\u00edn al\u00e1, hogy \u00f3vjuk \u0151ket a r\u00e1zk\u00f3d\u00e1st\u00f3l amennyire lehets\u00e9ges. A m\u00e9r\u0151rendszer nem is l\u00e1that\u00f3, csak az elektronik\u00e1t t\u00e1pl\u00e1l\u00f3 napelem \u00e9s az akkumul\u00e1torokat tartalmaz\u00f3 m\u00e9r\u0151l\u00e1da van a f\u00f6ld felsz\u00edne felett.<\/p>\n\n\n\n K\u00e9rj\u00fck, hogy maradjanak a s\u00e9tautakon \u00e9s ne menjenek 100 m-n\u00e9l k\u00f6zelebb a m\u00e9r\u0151\u00e1llom\u00e1shoz, hogy az \u00e9rz\u00e9keny m\u00e9r\u00e9s zavartalanul folyhasson \u00e9s a tudom\u00e1nyos munk\u00e1hoz haszn\u00e1lhat\u00f3, j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 felv\u00e9telek k\u00e9sz\u00fclhessenek.<\/strong> A m\u00e9r\u00e9s folyamatos.<\/p>\n\n\n\n K\u00f6sz\u00f6nj\u00fck meg\u00e9rt\u00e9s\u00fcket \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcket!<\/p>\n\n\n\n Az oldal tetej\u00e9re<\/a><\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n K\u00f6sz\u00f6nj\u00fck a Szombathelyi Erd\u00e9szet Zrt. t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t \u00e9s hogy helyet biztos\u00edtottak a m\u00e9r\u00e9shez a Jeli Arbor\u00e9tumban. A m\u00e9r\u0151hely kialak\u00edt\u00e1sa az NKFIH OTKA K138824. sz. projektj\u00e9nek<\/a> keret\u00e9ben val\u00f3sult meg.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A Schumann-rezonanci\u00e1r\u00f3l (SR) A Schumann-rezonancia olyan rezonancia jelens\u00e9g, amelyet az alacsonyfrekvenci\u00e1s r\u00e1di\u00f3hull\u00e1mok er\u0151ss\u00e9g\u00e9ben lehet megfigyelni a F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcl. Legink\u00e1bb a f\u00f6ldfelsz\u00edn \u00e9s az ionoszf\u00e9ra alja k\u00f6z\u00f6tt (60-100 km-es magass\u00e1g alatt) \u00e9szlelhet\u0151. Ebben a t\u00e9rr\u00e9szben, amely tulajdonk\u00e9ppen egy g\u00f6mbh\u00e9j, az eg\u00e9szen alacsonyfrekvenci\u00e1s r\u00e1di\u00f3hull\u00e1mok (kb. 100 Hz alatti frekvenci\u00e1kon) ak\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r is k\u00f6rbej\u00e1rhatj\u00e1k a F\u00f6ldet, miel\u0151tt az […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-51","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/jeli.sr.epss.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/51","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/jeli.sr.epss.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/jeli.sr.epss.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/jeli.sr.epss.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/jeli.sr.epss.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=51"}],"version-history":[{"count":24,"href":"https:\/\/jeli.sr.epss.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/51\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":279,"href":"https:\/\/jeli.sr.epss.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/51\/revisions\/279"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/jeli.sr.epss.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=51"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}![\"\"](\"http:\/\/jeli.sr.epss.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/03\/schumann-resonances-1024x640.png\")
<\/figure>\n\n\n\nA SR \u00e1bra \u00e9rtelmez\u00e9se<\/h2>\n\n\n\n
![\"\"](\"http:\/\/jeli.sr.epss.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/03\/sr-figure-example-832x1024.png\")
<\/figure>\n\n\n\n![\"\"](\"http:\/\/jeli.sr.epss.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/03\/sr-spektrogram.png\")
<\/figure>\n\n\n\n![\"\"](\"http:\/\/jeli.sr.epss.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/03\/sr-strength-freq.png\")
<\/figure>\n\n\n\n![\"\"](\"http:\/\/jeli.sr.epss.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/03\/sr-parameters-1-1024x690.png\")
<\/figure>\n\n\n\nA Jeli SR m\u00e9r\u00e9sr\u0151l<\/h2>\n\n\n\n
![\"\"](\"http:\/\/jeli.sr.epss.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/03\/jeli-sr-solar-panel.png\")
<\/figure>\n\n\n\nK\u00f6sz\u00f6netnyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s<\/h2>\n\n\n\n